Magyarországon bőven akad népszokás, amelyeket még a mai napig ismerünk és szeretünk. Bár egyes hagyományokat már nem követünk, azért a legtöbb fiatal és idős tisztában van vele, hogy mit jelent a farsangi időszak, mit érdemes fogyasztani húsvétkor, mi az a pünkösd és így tovább. Lássuk a népszokásokat, amikről nem szabad megfeledkeznünk, hiszen hatással van az életünkre!
Népszokások bemutatása
Hazánkban számos olyan népszokás van, ami a mai napig fennmaradt, amivel még a mai fiatalok is nagyrészben tisztában vannak. Bár a legtöbb eredetével és pontos fogalmával kevesen vannak tisztában. Legyen szó farsangról, húsvétról, vagy éppen a karácsonyi időszakról, minden évszakban van valami, amiről megemlékezünk. Most a különféle népszokások bemutatása történik meg.
Farsang
Az év első nagyobb eseménye a farsang, amely január 6-val kezdődik meg és egészen a húsvétvasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig tart. A legtöbb hazai népszokás ezzel kapcsolatban februárra koncentrálódik, főként farsangvasárnapra, farsanghétfőre, illetve húshagyókeddre. Az előkészületek azonban szinte hetekig zajlanak, hiszen ebben az időszakban az emberek szeretnek dőzsölni, hiszen ezt követően egy hosszabb böjt veszi kezdetét. Szegeden például jó zsíros ételeket esznek ilyenkor, ami szerintük kapcsolatban áll a bő terméssel és a nagyra növő disznókkal. Ilyenkor sok helyen előkerül a fánk, amit legtöbben lekvárral fogyasztanak, de sokan készítenek még utoljára kocsonyát, illetve sós falatokat egyaránt.
Húsvét
A húsvét március 21. utáni első holdtöltét követő első vasárnap. Elmondható tehát, hogy ez az időszak március 22. és 25. közé esik, függően attól, hogyan áll aktuálisan a Hold. Ebbe az ünnepkörbe beletartozik a nagyböjt, a virágvasárnap, a nagyhét, húsvétvasárnap, húsvéthétfő, illetve a fehérvasárnap. A nagyböjtöt mindenki ismeri, hiszen ilyenkor az emberek egy része visszafogottabban él és étkezik. Nagypénteken már azok sem nagyon esznek húst, akik amúgy nem mélyen vallásosak, ilyenkor rengetegen inkább a halat és a húsmentes ételeket választják. Húsvétvasárnapon előkerülnek a piros tojások, a főtt sonka, a torma, húsvéthétfőn pedig jöhet a locsolkodás.
Kevesebben ismerik azonban a fehérvasárnapot, ami főként Zala és Somogy megyében ismert szokás. Ez egyfajta szertartásos barátságkötés, komálás, vagy más néven mátkálás. Ilyenkor komatálat vittek egymáshoz, amin hímes tojás, sütemény, bor, illetve gyümölcs kapott helyet. Ezt a csomagot a nagyobb lányok a kisebbekkel vitették el egy kiszemelt barátnőhöz, amihez egy verset csatoltak.
Luca napja
December 13. Luca névnap. Kevés olyan nap van, amihez ennyi szokás és hiedelem tartozik. Ehhez ugyanúgy hozzákötötték a termékenységet, mint az időjárást, illetve a lucaszék készítését. Minden téli ünnepköri napon az első látogatóból jósolták meg a várható állatszaporulatot, ez Luca napján sincs másként. Ha ilyenkor férfi jár először a házban, akkor a szaporodás bika lesz, míg a hölgyek esetében ünőre lehet számítani.
Ennek a napnak a legfőbb célja a tyúkok termékenységének növelése volt, de december 13-án a nőknek munkatilalma is volt. Országszerte úgy vélték, hogy aki ilyenkor varr vagy fon, akkor az csökkenti a tyúkok tojásának számát.
Összegezve
Hazánkban még mindig rengeteg olyan szokás van, amivel az emberek tisztában vannak. Bár az elmúlt évtizedekben egyre kevesebb alkalommal kerül elő a lucaszék készítése, a december 13-án tartandó női munkatilalom, illetve a nagyböjt fogalma, azért bízunk benne, hogy egy kicsit közelebbről megismerkedhettél az egyes ünnepek körüli szokásokkal.
