A kormány már egy ideje ígérte az adóterhek emelését, ennek értelmében pedig bevezették az extraprofit adót, illetve egyéb termék adómértékének finomhangolását is megígérték, mely az áram, a fűtőolaj, a PB-gáz, a szén és az LPG jövedéki adója mellett a dohánytermékek és az alkoholos italok jövedéki adóját is érinti. Első olvasatra a számok ijesztőek lehetnek, ugyanis egyes alkoholos italok kikerültek e népegészségügyi termékadó hatálya alól. A jövedéki adó emelkedése szinte minden alkoholos italt érint, egyes termékeket jobban, mint a sör vagy a bor.
A kormány ettől az intézkedéstől 100 milliárdnyi plusz bevételre számít. Ami várható, hogy a jövedéki adó emelése miatt emelkedni fog az alkoholos italok ára, melyet valójában a fogyasztók fognak megfizetni. A kisüzemi sörfőzőket és a nagyüzemeket is érinti a változás, ahogyan a bortermelőket és a pálinkafőzdéket is, de a kis és nagykereskedések is érintettek.
Mit mutatnak a számok?
A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény július elsejétől számos ponton módosul, az alkoholos italokra vonatkozó szabályokat a törvény XI. fejezetében találjuk, melye többek között a sört is érinti. A sör jövedéki adó alapját a sör hektoliterenkénti mennyisége és a tényleges alkoholtartalma is befolyásolja, melyet térfogatszázalékban meghatározott foka alapján határoznak meg. A változás a kisüzemi sörfőzdéket éppannyira érinti, mint a nagyüzemi sörfőzőket vagy az ital nagykereskedés is.
A kisüzemi sörfőzdék esetében az itt előállított sör jövedéki adója 810 forintról 900 forintra emelkedik, míg a nagyüzemi sörfőzdék az eddigi 1620 forint helyett 1800 forintos adóterhekre számíthatnak hektoliterenként és a tényleges alkoholtartalom foka alapján. Az extraprofit adó ugyan az ízesített söröket nem érinti, melyek maradtak a népegészségügyi termékadóra (NETA) hatálya alatt, ugyanakkor ezekre a termékre is vonatkozik egy 10 %-os adóemelés, ugyanis a NETA-ra vonatkozó szabályok is változtak július elsejével.
